Emelkedik a lakás-akadálymentesítési támogatás összege és többször is lehet igényelni

A MEOSZ üdvözli, hogy a kormány megemelte és többször igényelhetővé tette a mozgássérült embereknek járó lakás-akadálymentesítési támogatást (LÁT). A januártól bevezetett változásokat Szövetségünk többször kérte, javasolta, most végre megvalósultak.
Legutóbb az Országos Fogyatékosügyi Program Intézkedési Tervébe javasoltuk bevenni, hogy az évtizedek alatt elértéktelenedett 150 ezer forintos támogatást emelje meg a kormány, állítsa vissza a reálértékét. Az idén januártól új és használt lakás vásárlása, meglévő lakás átalakítása esetén 300 ezer forint akadálymentesítési támogatás igényelhető.

Azt is kértük, hogy a mozgássérült emberek életük folyamán ne csak egyszer igényelhessék a támogatást, hisz állapotváltozás, költözés miatt többször is szükségük van a lakásuk, lakókörnyezetük akadálymentesítésére. Most ez is lehetővé vált: ugyanazon személy 10 évente kérheti a támogatást, amennyiben szüksége van újabb akadálymentesítésre.

Egy másik javaslatunk is meghallgatásra talált: nehezményeztük, hogy az ügyintézés sokba kerül, a bank esetenként 30 ezer forintot is elkért érte. Ezentúl ezt nem teheti meg, nem kérhet semmilyen díjat az ügyintézésért a mozgássérült emberektől, csak a tulajdoni lap hiteles másolatának díját. Az új szabályozás szerint e tevékenységéért a bank 8% költségtérítésre jogosult az államtól. A változások 2016. január elsejétől léptek életbe.

A lakás-akadálymentesítési támogatás (LÁT) korszerűsítését egyébként 2015 tavaszán az alapvető jogok biztosa is kérte a tárcától. Bár szeretnénk azt is elérni, hogy az ügyintézés visszakerüljön az egyesületekhez, a most elért eredményeknek örülünk, mert pozitív hatással lesznek a mozgássérült emberek életére.

forrás: meoszinfo.hu


Változás a mozgáskorlátozott parkoló igazolványok pótlásánál

Az igazolvány kiadására, meghosszabbítására irányuló kérelem a lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél is előterjeszthető, aki azt megvizsgálja, és az ügyfelet szükség esetén hiánypótlásra szólítja fel. Ezt követően a kérelmet haladéktalanul megküldi a jogosult lakóhelye szerint illetékes körzetközponti jegyzőnek.

Az ügyfél vagy meghatalmazottja az előírt mellékleteket az okmányirodában bemutatja. A személyesen megjelent ügyfélről arcképmás és aláírás felvételezésre kerül sor, meghatalmazotti eljárás esetén a benyújtott igazolványképet rögzítik. A nyilvántartásban rögzített adatok alapján az ügyintéző kinyomtatja a kérelem adatlapot, melyet ellenőrzést követően az ügyfél aláír. Az elkészült igazolványt átadja az ügyfélnek.

A kérelemhez szükséges okmányok

– a kérelmező személyazonosságát igazoló okmány
– lakcímkártya
– születési ill. a névviselés megállapítására alkalmas házassági anyakönyvi kivonat, ha adateltérés van a számítógépes rendszer és a bemutatott okmányok között (ha nem hozza magával, ez nem akadálya az ügyintézésnek, az ügyintéző beszerzi),
– régi parkolási igazolvány (leadás céljából) meghosszabbítás esetén
– orvosi szakvélemény eredetiben, vagy orvos által hitelesített másolatban.

Amennyiben a kérelmező nem jelenik meg személyesen:
– meghatalmazás (két tanúval, a meghatalmazottal és a meghatalmazóval aláíratva),
– 1 db új, azonosításra alkalmas igazolványkép,
– kitöltött kérelem nyomtatvány a kérelmező saját kezű aláírásával (ha a kérelmező írásképtelen, akkor erről az okmányirodában nyilatkoznia kell a meghatalmazottnak),
– kiskorú jogosult esetén – a fentieken túl – az eljáró törvényes képviselő érvényes személyazonosításra alkalmas igazolványa,
– gondnokság alatt álló jogosult esetében szükséges még:
a gondnokság alá helyezésről szóló jogerős bírói ítélet,
a gondnokot kirendelő jogerős határozat
a gondnok személyazonosításra alkalmas igazolványa

forrás: egyazegyben.com


Rokkantsági járadék, módosult a rendelet

Január 1-jétől kezdődően módosult a rokkantsági járadék megállapítását és folyósítását szabályozó 83/1987. MT-rendelet. A módosítás az ellátásra való jogosultságot, valamint az ellátás megszüntetését is érinti.

A korábbi szabályozás szerint rokkantsági járadékra az a személy szerezhetett jogosultságot, aki a 25. életéve betöltése előtt teljesen munkaképtelenné vált, vagy 80 százalékos, illetve azt meghaladó mértékű egészségkárosodást szenvedett, és nyugellátást, baleseti nyugellátást nem állapítottak meg a részére. További feltétel volt, hogy, amennyiben a fenti jogosultsági feltételeknek megfelelő személy intézményben van elhelyezve, az elhelyezés nem lehet térítésmentes.

A 417/2015. kormányrendelettel bevezetett, 2016. január 1-jétől hatályos módosított jogi szabályozás úgy rendelkezik, hogy rokkantsági járadékra az a személy jogosult, akinek a 25. életéve betöltése előtt keletkezett egészségkárosodása legalább 70 százalékos mértékű, és nyugellátásban, baleseti nyugellátásban, illetve megváltozott munkaképességű személyek ellátásában – rehabilitációs ellátás, rokkantsági ellátás – nem részesül.

A legfőbb változás a szabályozásban, hogy az ellátásra való jogosultság tekintetében nem kell vizsgálni, hogy az érintett személy teljesen munkaképtelen-e az ellátás megállapításának és a már korábban megállapított járadék felülvizsgálata esetén, a továbbfolyósításnak 2016. január 1-től a 70 százalékot elérő egészségkárosodás a feltétele. Fontos megemlíteni, hogy a 25. életév előtt fennálló 70 százalékos egészségkárosodási feltételnek folyamatosnak kell lennie. Abban az esetben, ha az egészségkárosodás mértéke már nem éri el a 70 százalékot, akkor az ellátás megszüntetésére kerül sor.

Forrás : adozona.hu